Vastagbél rák

Mi a vastagbélrák?

A vastagbélrákot vastag- és végbélráknak is nevezik. A vastagbélrák olyan rák, amely a végbélben vagy a vastagbélben kezdődik. Mindkét szerv az emésztőrendszer alsó részében található. A vastagbelet vastagbélnek is nevezik. A végbél a vastagbél végén található.

Fontos tudni a vastagbélrák mértékét a megfelelő kezelés megtervezése érdekében. A vastagbélrák 4 szakaszra oszlik. Az első szakasz a korábbi szakasz.

A vastagbélrák szakaszai

  • 1 szakasz. A rák behatolt a vastag- vagy végbél nyálkahártyájába, de nem terjedt át a szervek falára.
  • 2 szakasz. A rák átterjedt a vastag- vagy végbél falára, de még nem érintette a nyirokcsomókat vagy a közeli szöveteket.
  • 3 szakasz. A rák a nyirokcsomókba költözött, de a test más részeire még nem. Általában ebben a szakaszban egy -három nyirokcsomó érintett.
  • 4 szakasz. A rák átterjedt más távoli szervekre, például a májra vagy a tüdőre.

A vastagbélrák típusai

Míg colorectalis rák világosan hangzik, valójában egynél több rákfajta létezik. Az ilyen különbségek a rákossá váló sejtek típusához, valamint azok kialakulásához kapcsolódnak.

A vastagbélrák leggyakoribb típusa kezdődik adenokarcinómáktól. Az American Cancer Society szerint az adenokarcinómák az összes vastagbélrákos eset 96 százalékát teszik ki. Hacsak orvosa másként nem rendeli, az Ön vastagbélrákja valószínűleg ez a típus. Az adenokarcinómák a vastag- vagy végbél nyálkahártyájában alakulnak ki.

Ritkábban a vastagbélrákot más típusú daganatok okozzák, mint például:

  • limfómák, amelyek először a nyirokcsomókban vagy a vastagbélben alakulhatnak ki
  • karcinoidok, amelyek a belekben lévő hormontermelő sejtekben indulnak ki
  • szarkómák, amelyek lágy szövetekben, például a vastagbél izmaiban képződnek
  • gyomor-bélrendszeri stroma tumorok, amely jóindulatúnak indulhat, majd rákossá válhat (ezek általában az emésztőrendszerben, de ritkán a vastagbélben alakulnak ki.)

A vastagbélrák okai

Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a legtöbb vastagbélrákot.

Általában a vastagbélrák akkor kezdődik, amikor a vastagbélben lévő egészséges sejtekben változások (mutációk) alakulnak ki DNS-ükben. A sejt DNS-e utasításokat tartalmaz, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen.

Az egészséges sejtek rendezett módon növekednek és osztódnak, hogy a szervezet normálisan működjön. De amikor egy sejt DNS-e megsérül és rákos lesz, a sejtek tovább osztódnak – még akkor is, ha nincs szükség új sejtekre. Ahogy a sejtek felhalmozódnak, kialakulnak a tumor.

Idővel a rákos sejtek növekedhetnek, hogy megtámadják és elpusztítsák a közeli normál szöveteket. A rákos sejtek pedig a test más részeire utazhatnak, hogy ott lerakódásokat képezzenek (áttét).

A kutatók még mindig tanulmányozzák a vastagbélrák okait. Bár a kockázati tényezők listája egyre bővül, ezek önmagukban vagy kombinációban hatnak, hogy növeljék a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

Rák előtti növekedések

Rendellenes sejtek halmozódnak fel a vastagbél bélésében, polipokat képezve. Ezek kicsi, jóindulatú növedékek. Ezeknek a növekedéseknek a eltávolítása műtéttel gyakori megelőző módszer. A kezeletlen polipok rákosak lehetnek.

Génmutációk

Néha vastagbélrák fordul elő a családtagokban. Ez annak a génmutációnak köszönhető, amely szülőről gyermekre terjed. Ezek a mutációk nem garantálják a vastag- és végbélrák kialakulását, de növelik az esélyét.

A vastagbélrák kockázati tényezői

A vastagbélrák pontos oka ismeretlen. Az orvosok gyakran nem tudják megmagyarázni, hogy miért alakul ki az egyik embernél ez a betegség, a másiknál ​​pedig nem. Bizonyos genetikai okok megértése azonban folyamatosan növekszik. A következő tényezők növelhetik a vastag- és végbélrák kockázatát.

  • Kor: Az emberek több mint 90% -ánál 50 éves kor után diagnosztizálnak vastagbélrákot.
  • Kolorektális rák a családban (különösen a szülők vagy a testvérek).
  • Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás személyes anamnézisében nyolc évig vagy tovább.
  • Kolorektális polipok.
  • A mell személyes története, méh- vagy petefészekrák.

Néhány további elkerülhetetlen kockázati tényező:

  • a vastagbél polipok előzményei
  • korábbi bélbetegségek anamnézisében
  • a vastagbélrák családi kórtörténete
  • genetikai szindrómája van, például családi adenomatózus polipózis (FAP)
  • kelet-európai zsidó vagy afrikai származású

Elkerülhető tényezők

A többi kockázati tényező elkerülhető. Ez azt jelenti, hogy megváltoztathatja őket, hogy csökkentse a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az elkerülhető kockázati tényezők közé tartoznak:

  • túlsúlyos vagy elhízott
  • dohányzás
  • erős alkoholfogyasztás
  • 2 -es típusú cukorbetegségben szenved
  • ülő életmódot folytat
  • feldolgozott élelmiszerekben vagy vörös húsokban gazdag étrend fogyasztása

A következő tényezők növelhetik a vastagbélrák kockázatát:

  • Idősebb kor. A vastagbélrák bármely életkorban diagnosztizálható, de a vastagbélrákban szenvedők többsége 50 évnél idősebb. Az 50 évnél fiatalabbak körében nő a vastagbélrák aránya, de az orvosok nem tudják, miért.
  • Afro-amerikai faj. Az afro-amerikaiakban nagyobb a vastagbélrák kockázata, mint más rasszokhoz tartozó embereknél.
  • A vastagbélrák vagy a polipok személyes története. Ha már volt vastagbélrákja vagy nem rákos vastagbélpolipja, akkor nagyobb a vastagbélrák kockázata a jövőben.
  • Gyulladásos bélrendszeri állapotok. A vastagbél krónikus gyulladásos betegségei, például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn -betegség, növelhetik a vastagbélrák kockázatát.
  • Öröklött szindrómák, amelyek növelik a vastagbélrák kockázatát. Néhány génmutáció a család generációin keresztül jelentősen növelheti a vastagbélrák kockázatát. A vastagbélrákoknak csak kis százaléka kapcsolódik öröklött génekhez. A leggyakoribb öröklött szindrómák, amelyek növelik a vastagbélrák kockázatát, a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) és a Lynch-szindróma, amelyet örökletes nonpolyposis colorectalis rákként (HNPCC) is ismernek.
  • A vastagbélrák családtörténete. Nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbél rák, ha vére van rokon, aki átesett a betegségben. Ha egynél több családtag vastagbélrákban vagy végbélrákban szenved, a kockázata még nagyobb.
  • Rostszegény, magas zsírtartalmú étrend. A vastagbélrák és a végbélrák egy tipikus nyugati étrendhez köthető, amely alacsony rosttartalmú, valamint magas zsír- és kalóriatartalmú. A kutatás ezen a területen vegyes eredményeket hozott. Egyes tanulmányok a vastagbélrák fokozott kockázatát mutatták ki azoknál az embereknél, akik nagy mennyiségű vörös húst és feldolgozott húst fogyasztanak.
  • Ülő életmód. Az inaktív embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbélrák. A rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.
  • Cukorbetegség. A cukorbetegeknél vagy az inzulinrezisztenciában szenvedőknél fokozott a vastagbélrák kockázata.
  • Elhízottság. Az elhízott embereknél megnövekedett a vastagbélrák és a vastagbélrák miatti halálozás kockázata a normál testsúlyúakhoz képest.
  • Dohányzó. A dohányzó embereknél megnőhet a vastagbélrák kockázata.
  • Alkohol. Az erős alkoholfogyasztás növeli a vastagbélrák kockázatát.
  • Sugárterápia rák kezelésére. A korábbi rákos megbetegedések kezelésére a has területére irányuló sugárterápia növeli a vastagbélrák kockázatát.

A vastagbélrák diagnózisa

A vastagbélrák korai diagnosztizálása biztosítja a legjobb esélyt a gyógyulásra.

Kezelőorvosa azzal kezdi, hogy információkat szerez az Ön kórtörténetéről és a családi előzményeiről. Fizikai vizsgálatot is végeznek. Megnyomhatják a hasát, vagy végbélvizsgálatot végezhetnek a csomók vagy polipok jelenlétének meghatározására.

Vérvizsgálat

Orvosa elvégezhet néhány vérvizsgálatot, hogy jobban megértse, mi okozza a tüneteit. Bár nincs vérvizsgálat, amely kifejezetten ellenőrzi a vastagbélrákot, a májfunkciós tesztek és a teljes vérképvizsgálatok kizárhatnak más betegségeket és rendellenességeket.

kolonoszkópia

A kolonoszkópia magában foglalja a hosszú cső használatát egy kis, rögzített kamerával. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy orvosa belelásson a vastagbélbe és a végbélbe, hogy ellenőrizze, nincs -e szokatlan.

A kolonoszkópia során orvosa eltávolíthatja a szöveteket a kóros területekről. Ezeket a szövetmintákat ezután el lehet küldeni egy laboratóriumba elemzésre.

Röntgen

Orvosa röntgenfelvételt rendelhet radioaktív kontrasztoldattal, amely báriumot tartalmaz. Kezelőorvosa ezt a folyadékot beöntés segítségével juttatja a beleibe. Miután a helyére került, a báriumoldat bevonja a vastagbél nyálkahártyáját. Ez segít javítani a röntgenképek minőségét.

CT vizsgálat

A CT-vizsgálatok részletes képet adnak az orvosnak a vastagbélről. Ha a vastagbélrák diagnosztizálására használják, a CT-vizsgálat másik neve virtuális kolonoszkópia.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a vastagbélrák kezelésére?

A vastagbélrák kezelése számos tényezőtől függ. Az általános egészségi állapot és a vastagbélrák stádiuma segít orvosának kezelési tervet készíteni.

Sebészet

A vastagbélrák legkorábbi stádiumában lehetséges, hogy a sebész műtéten keresztül eltávolítja a rákos polipokat. Ha a polip nem tapadt a belek falához, akkor valószínűleg kiváló kilátások lesznek.

Ha a rák átterjedt a bélfalakra, előfordulhat, hogy a sebésznek el kell távolítania a vastag- vagy végbél egy részét, valamint a szomszédos nyirokcsomókat. Ha lehetséges, a sebész a vastagbél fennmaradó egészséges részét visszahelyezi a végbélbe.

Ha ez nem lehetséges, kolosztómiát végezhetnek. Ez magában foglalja a nyílás létrehozását a hasfalban a hulladék eltávolítására. A kolosztómia lehet ideiglenes vagy állandó.

Kemoterápiás kezelés

A kemoterápia magában foglalja a rákos sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazását. Kolorektális rák esetén a kemoterápia a műtét utáni általános kezelés a megmaradt rákos sejtek elpusztítására. A kemoterápia a daganatok növekedését is szabályozza.

Míg a kemoterápia némileg enyhíti a tüneteket a késői stádiumú rák esetében, gyakran jár mellékhatásokkal, amelyeket további gyógyszerekkel kell ellenőrizni.

Sugárzás

A sugárzás a röntgensugarakhoz hasonlóan erőteljes energianyalábot használ a rákos sejtek megcélozására és megsemmisítésére a műtét előtt és után. A sugárterápia általában a kemoterápia mellett történik.

Gyógyszer

2012 szeptemberében az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala Megbízható forrás jóváhagyta a regorafenib (Stivarga) gyógyszert metasztatikus vagy késői stádiumú vastag- és végbélrák kezelésére, amely nem reagál más típusú kezelésekre, és átterjedt a test más részeire. Ez a gyógyszer a rákos sejtek növekedését elősegítő enzimek blokkolásával fejti ki hatását.

FŐBB PONTOK

  • Különféle kezelési módok léteznek a vastagbélrákos betegek számára.
  • Hétféle standard kezelést alkalmaznak:
    • Sebészet
    • Rádiófrekvencia abláció
    • cryosurgery
    • Kemoterápiás kezelés
    • Sugárkezelés
    • Célzott terápia
    • immunterápia
  • Új típusú kezeléseket tesztelnek klinikai vizsgálatokban.
  • A vastagbélrák kezelése mellékhatásokat okozhat.
  • A betegek elgondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban.
  • A betegek bekerülhetnek a klinikai vizsgálatokba a rákkezelés megkezdése előtt, alatt vagy után.
  • Utóvizsgálatokra lehet szükség.

Vastagbélrák műtét

A műtét (a rák műtét során történő eltávolítása) a leggyakoribb kezelés a vastagbélrák minden stádiumában. Az orvos a következő típusú műtétek egyikével eltávolíthatja a rákot:

  • Helyi kivágás: Ha a rákot nagyon korai stádiumban találják, az orvos eltávolíthatja a hasfal átvágása nélkül. Ehelyett az orvos vágószerszámmal ellátott csövet helyezhet a végbélen keresztül a vastagbélbe, és kivághatja a rákot. Ezt helyi kimetszésnek hívják. Ha a rákot egy polipban (egy kis domború szövetterületen) találják, a műtétet polipektómiának nevezik.
  • A vastagbél reszekciója anasztomózissal: Ha a rák nagyobb, az orvos részleges kolektómiát hajt végre (eltávolítja a rákot és kis mennyiségű egészséges szövetet körülötte). Ezután az orvos anasztomózist végezhet (a vastagbél egészséges részeinek összevarrása). Az orvos általában eltávolítja a vastagbél közelében lévő nyirokcsomókat, és mikroszkóp alatt megvizsgálja, hogy nem tartalmaznak-e rákot.

Vastagbél reszekció kolosztómiával: Ha az orvos nem tudja visszavarrni a vastagbél 2 végét, a test külső oldalán sztómát (nyílást) készítenek, amelyen keresztül a salakanyag áthaladhat. Ezt az eljárást kolosztómiának nevezik. A sztóma körül zacskót helyeznek a hulladék összegyűjtésére. Néha a kolosztómiára csak addig van szükség, amíg az alsó vastagbél meg nem gyógyul, majd megfordítható. Ha azonban az orvosnak el kell távolítania a teljes alsó vastagbélt, a kolosztómia tartós lehet.

Miután az orvos eltávolította a műtét idején látható rákot, egyes betegek kemoterápiát vagy sugárkezelést kaphatnak a műtét után, hogy elpusztítsák a megmaradt rákos sejteket. A műtét után adott kezelést a rák visszatérésének kockázatának csökkentése érdekében adjuváns terápiának nevezik.

Rádiófrekvencia abláció

A rádiófrekvenciás abláció egy speciális szonda használata apró elektródákkal, amelyek elpusztítják a rákos sejteket. Néha a szondát közvetlenül a bőrön keresztül vezetik be, és csak helyi érzéstelenítésre van szükség. Más esetekben a szondát egy hasi bemetszésen keresztül kell behelyezni. Ezt a kórházban általános érzéstelenítéssel végzik.

cryosurgery

A kriosebészet olyan kezelés, amely műszert használ a kóros szövetek lefagyasztására és elpusztítására. Ezt a fajta kezelést krioterápiának is nevezik.

A vastagbélrák prognózisa

A vastag- és végbélrák diagnosztizálása ijesztő lehet, de tény, hogy ez a fajta rák rendkívül kezelhető, különösen ha korán észleljük.

A kezelési intézkedések hosszú utat tettek meg a vastagbélrák előrehaladottabb eseteiben is. A University of Texas Southwestern Medical Center szerint a 4. stádiumú vastagbélrák átlagos túlélési aránya körülbelül 30 hónap. Ez az 6-es évek átlaga 8-1990 hónaphoz képest magasabb.

Ugyanakkor az orvosok most a fiatalabb betegeknél látják a vastagbélrákot. Ennek oka valószínűleg a rossz életmódválasztás, amely gyakoribb, mint évtizedekkel korábban. Az American Cancer Society azt mondja, hogy míg a vastagbélrákos halálozások összességében csökkentek, az 55 év alatti betegek halálozási aránya 1 és 2007 között évente 2016 százalékkal nőtt.

A vastagbélrák megelőzése

A vastagbélrák bizonyos kockázati tényezői, például a családtörténet és az életkor, nem megelőzhetők. Azonban az életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a vastagbélrákhoz faliórái megelőzhető, és segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának általános kockázatát.

A következő lépéseket teheti a kockázat csökkentése érdekében:

  • csökkenti az elfogyasztott vörös hús mennyiségét
  • kerülje a feldolgozott húsokat, például a hot dogot és a csemegehúst
  • több növényi eredetű ételt fogyasztani
  • az étrendi zsír csökkentése az étrendben
  • napi edzés
  • fogyás, ha orvosa javasolja
  • dohányzásról való leszokás
  • az alkoholfogyasztás csökkentése
  • csökkenti a stresszt
  • a már meglévő cukorbetegség szabályozása

Egy másik megelőző intézkedés az, hogy megbizonyosodjon arról, hogy 50 éves kora után kolonoszkópiát végezzen – még akkor is, ha nincsenek vastagbélrák kockázati tényezői. Minél hamarabb észlelik a rákot, annál jobb az eredmény.

A vastagbélrák kezelésével kapcsolatos részletekért és a második véleményért hívjon minket a +91 96 1588 1588 telefonszámon, vagy írjon a cancerfax@gmail.com címre.
  • Megjegyzések lezárva
  • Július 28th, 2020

Méhnyakrák

Előző üzenet:
nxt-post

Májrák

Következő üzenet:

Csevegés indítása
Online vagyunk! Csevegés Velünk!
Olvassa be a kódot
Helló,

Üdvözöljük a CancerFax oldalán!

A CancerFax egy úttörő platform, amelynek célja az előrehaladott stádiumú rákkal küzdő egyének összekapcsolása az olyan úttörő sejtterápiákkal, mint a CAR T-Sejt terápia, TIL terápia és klinikai vizsgálatok világszerte.

Ossza meg velünk, mit tehetünk Önért.

1) Külföldi rákkezelés?
2) CAR T-sejt terápia
3) Rák elleni védőoltás
4) Online videokonzultáció
5) Protonterápia