A vastagbélrákot vastag- és végbélráknak is nevezik. A vastagbélrák olyan rák, amely a végbélben vagy a vastagbélben kezdődik. Mindkét szerv az emésztőrendszer alsó részében található. A vastagbelet vastagbélnek is nevezik. A végbél a vastagbél végén található.
Fontos tudni a vastagbélrák mértékét a megfelelő kezelés megtervezése érdekében. A vastagbélrák 4 szakaszra oszlik. Az első szakasz a korábbi szakasz.
Míg colorectalis rák világosan hangzik, valójában egynél több rákfajta létezik. Az ilyen különbségek a rákossá váló sejtek típusához, valamint azok kialakulásához kapcsolódnak.
A vastagbélrák leggyakoribb típusa kezdődik adenokarcinómáktól. Az American Cancer Society szerint az adenokarcinómák az összes vastagbélrákos eset 96 százalékát teszik ki. Hacsak orvosa másként nem rendeli, az Ön vastagbélrákja valószínűleg ez a típus. Az adenokarcinómák a vastag- vagy végbél nyálkahártyájában alakulnak ki.
Ritkábban a vastagbélrákot más típusú daganatok okozzák, mint például:
Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a legtöbb vastagbélrákot.
Általában a vastagbélrák akkor kezdődik, amikor a vastagbélben lévő egészséges sejtekben változások (mutációk) alakulnak ki DNS-ükben. A sejt DNS-e utasításokat tartalmaz, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen.
Az egészséges sejtek rendezett módon növekednek és osztódnak, hogy a szervezet normálisan működjön. De amikor egy sejt DNS-e megsérül és rákos lesz, a sejtek tovább osztódnak – még akkor is, ha nincs szükség új sejtekre. Ahogy a sejtek felhalmozódnak, kialakulnak a tumor.
Idővel a rákos sejtek növekedhetnek, hogy megtámadják és elpusztítsák a közeli normál szöveteket. A rákos sejtek pedig a test más részeire utazhatnak, hogy ott lerakódásokat képezzenek (áttét).
A kutatók még mindig tanulmányozzák a vastagbélrák okait. Bár a kockázati tényezők listája egyre bővül, ezek önmagukban vagy kombinációban hatnak, hogy növeljék a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
Rendellenes sejtek halmozódnak fel a vastagbél bélésében, polipokat képezve. Ezek kicsi, jóindulatú növedékek. Ezeknek a növekedéseknek a eltávolítása műtéttel gyakori megelőző módszer. A kezeletlen polipok rákosak lehetnek.
Néha vastagbélrák fordul elő a családtagokban. Ez annak a génmutációnak köszönhető, amely szülőről gyermekre terjed. Ezek a mutációk nem garantálják a vastag- és végbélrák kialakulását, de növelik az esélyét.
A vastagbélrák pontos oka ismeretlen. Az orvosok gyakran nem tudják megmagyarázni, hogy miért alakul ki az egyik embernél ez a betegség, a másiknál pedig nem. Bizonyos genetikai okok megértése azonban folyamatosan növekszik. A következő tényezők növelhetik a vastag- és végbélrák kockázatát.
Néhány további elkerülhetetlen kockázati tényező:
A többi kockázati tényező elkerülhető. Ez azt jelenti, hogy megváltoztathatja őket, hogy csökkentse a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az elkerülhető kockázati tényezők közé tartoznak:
A következő tényezők növelhetik a vastagbélrák kockázatát:
A vastagbélrák korai diagnosztizálása biztosítja a legjobb esélyt a gyógyulásra.
Kezelőorvosa azzal kezdi, hogy információkat szerez az Ön kórtörténetéről és a családi előzményeiről. Fizikai vizsgálatot is végeznek. Megnyomhatják a hasát, vagy végbélvizsgálatot végezhetnek a csomók vagy polipok jelenlétének meghatározására.
Orvosa elvégezhet néhány vérvizsgálatot, hogy jobban megértse, mi okozza a tüneteit. Bár nincs vérvizsgálat, amely kifejezetten ellenőrzi a vastagbélrákot, a májfunkciós tesztek és a teljes vérképvizsgálatok kizárhatnak más betegségeket és rendellenességeket.
A kolonoszkópia magában foglalja a hosszú cső használatát egy kis, rögzített kamerával. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy orvosa belelásson a vastagbélbe és a végbélbe, hogy ellenőrizze, nincs -e szokatlan.
A kolonoszkópia során orvosa eltávolíthatja a szöveteket a kóros területekről. Ezeket a szövetmintákat ezután el lehet küldeni egy laboratóriumba elemzésre.
Orvosa röntgenfelvételt rendelhet radioaktív kontrasztoldattal, amely báriumot tartalmaz. Kezelőorvosa ezt a folyadékot beöntés segítségével juttatja a beleibe. Miután a helyére került, a báriumoldat bevonja a vastagbél nyálkahártyáját. Ez segít javítani a röntgenképek minőségét.
A CT-vizsgálatok részletes képet adnak az orvosnak a vastagbélről. Ha a vastagbélrák diagnosztizálására használják, a CT-vizsgálat másik neve virtuális kolonoszkópia.
A vastagbélrák kezelése számos tényezőtől függ. Az általános egészségi állapot és a vastagbélrák stádiuma segít orvosának kezelési tervet készíteni.
A vastagbélrák legkorábbi stádiumában lehetséges, hogy a sebész műtéten keresztül eltávolítja a rákos polipokat. Ha a polip nem tapadt a belek falához, akkor valószínűleg kiváló kilátások lesznek.
Ha a rák átterjedt a bélfalakra, előfordulhat, hogy a sebésznek el kell távolítania a vastag- vagy végbél egy részét, valamint a szomszédos nyirokcsomókat. Ha lehetséges, a sebész a vastagbél fennmaradó egészséges részét visszahelyezi a végbélbe.
Ha ez nem lehetséges, kolosztómiát végezhetnek. Ez magában foglalja a nyílás létrehozását a hasfalban a hulladék eltávolítására. A kolosztómia lehet ideiglenes vagy állandó.
A kemoterápia magában foglalja a rákos sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazását. Kolorektális rák esetén a kemoterápia a műtét utáni általános kezelés a megmaradt rákos sejtek elpusztítására. A kemoterápia a daganatok növekedését is szabályozza.
Míg a kemoterápia némileg enyhíti a tüneteket a késői stádiumú rák esetében, gyakran jár mellékhatásokkal, amelyeket további gyógyszerekkel kell ellenőrizni.
A sugárzás a röntgensugarakhoz hasonlóan erőteljes energianyalábot használ a rákos sejtek megcélozására és megsemmisítésére a műtét előtt és után. A sugárterápia általában a kemoterápia mellett történik.
2012 szeptemberében az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala Megbízható forrás jóváhagyta a regorafenib (Stivarga) gyógyszert metasztatikus vagy késői stádiumú vastag- és végbélrák kezelésére, amely nem reagál más típusú kezelésekre, és átterjedt a test más részeire. Ez a gyógyszer a rákos sejtek növekedését elősegítő enzimek blokkolásával fejti ki hatását.
A műtét (a rák műtét során történő eltávolítása) a leggyakoribb kezelés a vastagbélrák minden stádiumában. Az orvos a következő típusú műtétek egyikével eltávolíthatja a rákot:
Vastagbél reszekció kolosztómiával: Ha az orvos nem tudja visszavarrni a vastagbél 2 végét, a test külső oldalán sztómát (nyílást) készítenek, amelyen keresztül a salakanyag áthaladhat. Ezt az eljárást kolosztómiának nevezik. A sztóma körül zacskót helyeznek a hulladék összegyűjtésére. Néha a kolosztómiára csak addig van szükség, amíg az alsó vastagbél meg nem gyógyul, majd megfordítható. Ha azonban az orvosnak el kell távolítania a teljes alsó vastagbélt, a kolosztómia tartós lehet.
Miután az orvos eltávolította a műtét idején látható rákot, egyes betegek kemoterápiát vagy sugárkezelést kaphatnak a műtét után, hogy elpusztítsák a megmaradt rákos sejteket. A műtét után adott kezelést a rák visszatérésének kockázatának csökkentése érdekében adjuváns terápiának nevezik.
A rádiófrekvenciás abláció egy speciális szonda használata apró elektródákkal, amelyek elpusztítják a rákos sejteket. Néha a szondát közvetlenül a bőrön keresztül vezetik be, és csak helyi érzéstelenítésre van szükség. Más esetekben a szondát egy hasi bemetszésen keresztül kell behelyezni. Ezt a kórházban általános érzéstelenítéssel végzik.
A kriosebészet olyan kezelés, amely műszert használ a kóros szövetek lefagyasztására és elpusztítására. Ezt a fajta kezelést krioterápiának is nevezik.
A vastag- és végbélrák diagnosztizálása ijesztő lehet, de tény, hogy ez a fajta rák rendkívül kezelhető, különösen ha korán észleljük.
A kezelési intézkedések hosszú utat tettek meg a vastagbélrák előrehaladottabb eseteiben is. A University of Texas Southwestern Medical Center szerint a 4. stádiumú vastagbélrák átlagos túlélési aránya körülbelül 30 hónap. Ez az 6-es évek átlaga 8-1990 hónaphoz képest magasabb.
Ugyanakkor az orvosok most a fiatalabb betegeknél látják a vastagbélrákot. Ennek oka valószínűleg a rossz életmódválasztás, amely gyakoribb, mint évtizedekkel korábban. Az American Cancer Society azt mondja, hogy míg a vastagbélrákos halálozások összességében csökkentek, az 55 év alatti betegek halálozási aránya 1 és 2007 között évente 2016 százalékkal nőtt.
A vastagbélrák bizonyos kockázati tényezői, például a családtörténet és az életkor, nem megelőzhetők. Azonban az életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a vastagbélrákhoz faliórái megelőzhető, és segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának általános kockázatát.
A következő lépéseket teheti a kockázat csökkentése érdekében:
Egy másik megelőző intézkedés az, hogy megbizonyosodjon arról, hogy 50 éves kora után kolonoszkópiát végezzen – még akkor is, ha nincsenek vastagbélrák kockázati tényezői. Minél hamarabb észlelik a rákot, annál jobb az eredmény.